A STEM ma divatszó lett. Ráírják dobozra, termékleírásra, hirdetésre. Csakhogy attól még, hogy egy játékra ráírják, hogy STEM, az még nem lesz automatikusan értelmesebb, fejlesztőbb vagy tudományosan megalapozottabb. A jó kérdés nem az, hogy szerepel-e rajta ez a címke, hanem az, hogy milyen gondolkodási folyamatokat mozgat meg a gyerekben.
A komolyabb kutatási és szakmai anyagok alapján az igazán erős STEM-játékok jellemzően több dolgot egyszerre fejlesztenek: térbeli gondolkodást, ok-okozati megértést, kísérletező szemléletet, problémamegoldást, figyelmet, kitartást és gyakran együttműködést is. Az integrált STEM-oktatásról szóló National Academies-jelentés is abból indul ki, hogy a STEM nem különálló tantárgycímkék halmaza, hanem összekapcsolt tudás és alkalmazott gondolkodás. Az OECD külön anyagban hangsúlyozza, hogy a problémamegoldás nem pusztán iskolai feladatmegoldás, hanem olyan összetett kompetencia, amelyet projektek, gyakorlati kihívások és együttműködés is fejleszt.
Forrás: https://www.nationalacademies.org/read/18612/chapter/1
A STEM nem tantárgycímke, hanem gondolkodásmód
A tudományos szempontból értelmes STEM-játékok egyik közös pontja az, hogy a gyerek nem kész választ kap, hanem rendszert épít, kipróbál, hibázik, módosít, újrapróbál. Ez már közel van a valódi tudományos és mérnöki gondolkodáshoz. A National Academies 2021-es, korai természettudományos és mérnöki tanulásról szóló anyaga kifejezetten kimondja, hogy a gyerekek már kis korban is képesek összetett tudományos és mérnöki fogalmak elsajátítására, és képesek az ezekhez tartozó gondolkodási gyakorlatok használatára. A NAEYC szakmai anyagai hasonlóan hangsúlyozzák, hogy a kisgyerekek képesek mérnöki gondolkodási szokásokra, például kreativitásra, rendszerszemléletre, együttműködésre és kitartó próbálkozásra.
Forrás: https://www.nationalacademies.org/publications/26215
Forrás: https://www.naeyc.org/resources/pubs/yc/nov2017/stem-learners
Miért ennyire fontos a térbeli gondolkodás?
Ha egy gyerek pályát épít, útvonalat tervez, elemeket forgat fejben, előre sejti, merre gurul a golyó, vagy hogyan kell úgy összerakni egy szerkezetet, hogy működjön, akkor épp egy kulcsterületet használ: a térbeli gondolkodást. Ez nem mellékes készség, hanem a STEM-siker egyik legerősebb előrejelzője. Az OECD külön jelentésben ír arról, hogy a térbeli gondolkodás különösen releváns a STEM-területeken, és a kutatások szerint fejleszthető. Egy sokat idézett tanulmány szerint a térbeli készségek fejlesztése nemcsak magukat a készségeket javította, hanem STEM-kurzusokban elért eredményeket és a STEM-területen maradást is pozitívan befolyásolta.
Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1041608018301456
A játékos problémamegoldás nem “csak játék”
A Harvard Center on the Developing Child anyagai szerint a játékos tevékenységek erősítik az úgynevezett végrehajtó funkciókat: a figyelem fókuszálását, a munkamemóriát, az önszabályozást és a feladatkövetést. Ez azért fontos, mert a jó STEM-játék nem csak azt fejleszti, hogy a gyerek “okosabbnak tűnjön”, hanem azt is, hogy végig tudjon vinni egy gondolatmenetet, és ne essen szét a figyelme az első akadálynál. A Harvard külön hangsúlyozza, hogy a play-based aktivitások ezeknek a készségeknek az erősítésében valódi szerepet játszanak.
Forrás: https://developingchild.harvard.edu/resource-guides/guide-executive-function/
Forrás: https://developingchild.harvard.edu/resources/handouts-tools/brainbuildingthroughplay/
Mitől lesz egy játék tényleg STEM-jellegű?
Általában akkor, ha a gyerek:
- nem csak használja, hanem összerakja vagy megtervezi,
- nem csak ismétli, hanem kísérletezik,
- nem csak nézi, hanem ok-okozati kapcsolatokat tesztel,
- nem csak szórakozik, hanem struktúrát, rendszert vagy működési elvet ért meg.
Ebből a szempontból a golyópályák, szerelhető rendszerek, kísérletező készletek és nyitott végű építőjátékok sokkal erősebb STEM-potenciállal bírnak, mint az olyan játékok, ahol a gyerek kizárólag passzív fogyasztó. A National Academies és a NAEYC anyagai alapján a korai STEM egyik kulcsa épp ez: a gyerek aktív vizsgálóként és alkotóként működik, nem pusztán végrehajtóként.
Forrás: https://www.nationalacademies.org/projects/NAE-NAE-10-15/publication/18612
Forrás: https://www.nationalacademies.org/publications/26215
Forrás: https://www.naeyc.org/resources/pubs/yc/nov2017/stem-learners
Konkrét Hape példák: melyik termék miért fér bele a STEM/STEAM logikába?
E6019A – Castle Escape
A Castle Escape a Quadrilla-rendszer részeként nagyon erősen a térbeli gondolkodás, a 3D építési logika, az ok-okozati megértés és a problémamegoldás felől fogható meg. A Hape termékoldala és Quadrilla-oldala az engineering, spatial thinking, reasoning és problem-solving irányokat kifejezetten hangsúlyozza. Ez tudományos szempontból teljesen védhető STEM-pozíció, mert pontosan azokat a készségeket mozgatja meg, amelyekről az OECD és a térbeli készségekkel foglalkozó kutatások azt mondják, hogy erősen kapcsolódnak a STEM-sikerhez. A Castle Escape kapcsán találtam olyan másodlagos említést is, hogy Seriously STEM-elismerést kapott, de ehhez most nem találtam olyan elsődleges díjlistát, amit ugyanolyan erős bizonyítékként lehetne kezelni, mint a termékoldalt vagy a kutatási forrásokat. Emiatt ezt a díjállítást óvatosan kezelném, de a STEM-jellegét ettől függetlenül simán meg lehet írni.
Forrás: https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1041608018301456
E6024A – Super Spirals
A Super Spirals szintén nagyon tiszta STEM-terméklogikával bír. A termékoldal explicit módon S.T.E.A.M. developmentként ír róla, és ez nem légből kapott megfogalmazás: egy ilyen pályán a gyerek pályatervezést, dőlésszöget, sebességet, útvonalat, mechanikai következményeket és szerkezeti stabilitást tapasztal meg játék közben. Ez a gyakorlatban mérnöki gondolkodás, még akkor is, ha a gyerek nem így nevezi. Tudományos oldalról ez azért erős, mert a térbeli intelligencia és a tárgyak közötti viszonyok megértése az OECD szerint is központi STEM-relevanciájú kognitív terület.
E3029Y – Science Experiment Toolbox
Ez a termék már nem közvetett STEM, hanem gyakorlatilag direkt bevezető a kísérletezés logikájába. A Hape-forgalmazói termékleírások szerint a készlet több kísérletet és alkotást tartalmaz, és olyan elveket érint, mint az energiaátadás, a lendület, a gravitáció, a forgómozgás vagy az egyszerű gépek működése. A STEAM-kapcsolat itt azért védhető, mert a gyerek nem csak szerel, hanem hipotézist tesztel: “mi történik, ha ezt így rakom össze?” Ez már közel van a valódi tudományos gondolkodás alapjaihoz. A National Academies anyaga szerint a gyerekek kisiskolás és már korábbi korban is képesek a tudományos vizsgálódás és mérnöki gondolkodás alapjainak használatára, ha megfelelő eszközt és közeget kapnak.
Forrás: https://www.nationalacademies.org/publications/26215
E3035X – Scientific Tool Belt
A Scientific Tool Belt első ránézésre egyszerűbb játéknak tűnhet, pedig pont ez benne az erős: hordozható, cselekvésközeli, és a gyereket aktív “kis feltaláló” szerepbe teszi. A Hape Junior Inventor-vonal általános kommunikációja szerint ez a termékcsalád a science és engineering világába vezeti be a gyerekeket, és STEAM-készségek fejlesztését célozza. A tool belt típusú játékok azért különösen jók, mert nem kész egyetlen megoldást diktálnak, hanem szerepjátékot, szerelést, próbálkozást és konstrukciót kapcsolnak össze. Ez nagyon jól illeszkedik ahhoz, amit a Harvard a játékon keresztüli végrehajtó funkció-fejlődésről, a NAEYC pedig a korai mérnöki gondolkodásról ír.
Forrás: https://global.hape.com/collections/junior-inventor/
Forrás: https://developingchild.harvard.edu/resources/handouts-tools/brainbuildingthroughplay/
Forrás: https://www.naeyc.org/resources/pubs/yc/nov2017/stem-learners
